önismeret 2.

azt hiszem helyesen döntöttem mikor közöltem Melindával hogy hogy látom a jövőnket...
mármint h nem látom.Nincs értelme, nem jövök ki vele...és csökkent az iránta érzett szeretetem.Nem is a szeretettel volt a baj.....hanem már nem akartam Vele lenni(több ok miatt).
Tudom (vagyis feltételezem) hogy milyen lehet ilyet hallani valakitől, akit kedvelünk és közel érezzük magunkhoz.
Nem mentegetni akarom magam, hoztam egy döntést...és úgy ahogy tudtam megbeszéltem Vele. és most otthon van.(persze más körülmények is közrejátszottak, de ezek nem tartoznak ide)

Nem Ő az első akivel "elbántam" (?).....ilyenkor keresem a hibáimat, hogy miért történik mindig hasonlóképp.Normális(?) rendes kedves embernek tartom magam, és ezt hallom vissza is.De nagyon sok mindent még nem próbáltam ki és nem értek, vagy nem akarok érteni.

Ürességet érzek Melinda távoztával, megszoktam a mindennapi jelenlétét.A szokásos dolgokat amiket nap mint nap csináltunk.....kicsit hiányoznak ezek.
De majd megszokom újra h egyedül vagyok.
Magyarország egyre távolabb kerül tőlem, az otthoni barátok száma egyre csökken.

különben jól vagyok, ne írjatok hogy "fel a fejjel" mert nincs semmi bajom.
Nagyon várom a december 19.-ét, mikor újra magyr földön leszek.