visszajöttem...

már megint vissza kellett jönnöm :( és még mindig nagyon rossz otthagyni mindent.....Még csak pár órája vagyok itt de már kezdek befordulni.

Elég sok minden történt velem ezen a szabin.Pár szóban , sorrendben.......a szabim első negyed órájában galyra ment a kocsim, de ezt korábban tárgyaltam, a lényeg h a napjaim száma otthon a 3adával csökkent, de legalábbis 10 nappal :((((( De! a kocsi legalább megbízhatóan ment haza és vissza is hozott , és nem mellesleg még otthon is raktam bele 2000Km felett !!!!
Nem egyenesen haza mentem VPbe hanem az eggyik itteni magyart (Atit) vittem haza Kazincbarcikára, ami pont a másik fele az országnak, innen mentem le Borishoz Orosházára mert akkor épp pont ott nyaraltak, és az első estét itt töltöttem Vele.Jól éreztük magunk és nagyon boldogak voltunk h látjuk egymást ( az utam Orosházára meg egy külön történet, mert keresztbe jöttem át az Alföldön!!!!nagyon jó volt).
Másnap hazamentem Vpbe végre!!!!Találkoztam Nyunyóval meg Ancsával.Aztán pénteken felmentem pestre hogy tudjak találkozni Zolival meg Árpival, ami megint jó volt....este pedig meglátogattam Blankát Fóton, ahol jól megkavartam a szart !!!!
Először is kicsit megsértettem Blanka édesanyját Rózsát, nekem most úgy tűnik h életre vágtam el magam.....rosszkor mondtam hülyeségeket.De más dolog is történt! Megismerkedtem Györgyivel aki a család barátja (is).....így utólag elmondthatom h már elsőre is felkeltette az érdeklődésem Ő.Ahogy tellt az este egyre több dolgo derült ki egymás számára, később pedig úgy alakult h egy szobába kerültünk aludni....talán nem véletlenűl.
Másnap persze már találkoztunk és eggyütt töltöttünk egy teljes napot vasárnap délelőttig.Elmondhatom h h nagyon jól éreztük egymást, és teljesen megszünt a külvilág számomra.......sétálgattunk, főztünk eggyütt, meg még mást is.
Tehát Györgyi került az életembe, ami elindított egy folyamatot.Rájöttem h szeretnék független lenni, h teljes figyelmemmel és lelki-ismerettel tudjak vele foglalkozni......ez most azért jön ide mert Borival már 4 éve tart a nyitott-táv kapcsolatunk és úgy éreztem h ez már nem fér bele.Tudtam h Borinak erről tudni a kell, és éreztem h nem lenne jó ötlet h ha eggyütt mennénk 2 hétre Poole-ba vissza(ide angliába).
Mindezt szerdán közöltem Borival.
Közben próbáltam megosztani magam az egész országgal, folyamatosan telefonálgattam Veletek , és próbáltam mindenkivel találkozni.De nem sikerült.Most nem nagyon bánom, mert biztosra veszem h nem vesztek el azok az emberek......főleg Attilát, Edókát és Nórát gondolom most.

Mami nem örült mikor eljött a nap h elhagytam Veszprémet, és hogy az utolsó napom Pesten lesz......de elengedett.Ugy éreztem h Györgyivel szeretnék lenni az utolsó napomon, ekkor már 3x-ra.Ez az utolsó alkalom is nagyon jó volt.....nem szinezem most ki.Maradjon ez a mienk.

Általában az út felénél vagy harmadánál szokott jönni h mennyire szar is most nekem.Mert mindig van valami ami miatt nagyon nehéz eljönni otthonról.Mikor egyedül jövök vagy repülök sírogatni is szoktam, most nem tehettem mert ott volt Ati a kocsiban.Ez gyengeség, de nem bánom....jó hogy tudom h nem vagyok még érzéketlen állat.

Most itt vagyok újra a lehetőségem hazájában, és azon gondolkozom h hogyan tehetnék lépéseket a Boldogságom felé.Bori nem jelentkezik, ami most nem is nagyon érdekel, bár nem erre számítottam.....

Györgyi foglalkoztat, és köti le gondolataimat jelenleg.