már rég szerettem volna arról is írni h megérintett a lelki nyomor újra....
Főleg amiatt hogy mennyire jól éreztem magam Borissal és hogy milyen jó volt otthon, mert mindenki szeretett és szerették volna azt is ha még maradok.Én is.
Az utolsó otthoni napok elég nyomorult hangulatban találtak, olyanokon gondolkoztam h mit lehetne otthon csinálni :SEMMIT !!!
Szerencsére mindig akadt valaki aki figyelmeztetett, vagy vigasztalt.Az otthoni helyzet elképesztő, azt hiszem nekem már nagy trauma lenne visszaállni minimál vagy kicsivel több bérre.
a repcsin visszafele azon gondolkoztam h mit keresek én Angliában??ez még a vonaton is folytatódott olyan szinten h Londonban benéztem egy átszálló pontot a vasúton.
Aztán eltellt ez a pár nap, és elmondhatom h a munkatársak örültek h újra látnak, és h köztük vagyok.Érdeklődtek és kérdezgettek az otthoni dolgokról....még a művezető is.
Boriskát nagyon szeretem.Jó lenne eggyütt élni már, most is sokat beszélgettünk arról h mi lehetne....és sokat "forogtunk" mókáztunk.
Akikkel nem találkoztam otthonlétem alatt ,és nem is értekeztem innen is üdvözlöm őket.És nagyon szívesen veszem ha jelentkeznek.Itt ebben a külföldi világban számomra nincs jobb ha egy kis" hazai" érdeklődést vagy hírt hallok.
a Mami ma is írt levelet nekem.Évek óta Ő az eggyetlen aki levelet ír nekem.Olyan szépen ír ,és teljes szívvel.Minden levele megvan és gyakran olvasom vissza őket.Bárcsak tudna itt olvasni engem...
ha valaki gondolja :
10 Rockley road
Poole
Dorset
BH15 4EY
UK
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése